Egy egészséges test olyan mint egy hétvégi nyaraló. A beteg test börtön.
Sze
06
Az utóbbi években hirtelen megnövekedett a gluténérzékenyek és a gluténallergiásak száma, amelyek jó okkal mellőzik a glutént tartalmazó lisztek (búza, rozs, árpa, néha zab) fogyasztását.
Míg jó néhány évvel ezelőtt, nagyanyáink kétféle búzalisztet használtak (a nullás lisztet és a kenyérlisztet, esetleg jobb helyeken a réteslisztet), ma már sokféle lisztet találunk a kereskedelemben: a finomított fehér búzaliszttől, a teljes kiőrlésű búzalisztig minden megtalálható (barna, félbarna kenyérliszt, graham búzaliszt, durum, rétesliszt, rozsliszt, tönkölybúzaliszt, általános zabliszt, különféle puffasztószerekkel ellátott lisztek, stb.). Ezek a lisztek glutént tartalmaznak (a nemesítésnek köszönhetően mind többet és többet).
A finomított fehérlisztfajták esetében, eltávolítják a búzaszem héját, így a liszt rugalmasabb, könnyen kezelhető tésztát és tetszetősebb eredményt biztosít, legyen szó akár tészta- vagy kenyérfélékről, akár süteményekről.
A teljes kiőrlésű lisztek sötétebb színűvé és nehezebb állagúvá teszik a termékeket, de sokkal több vitamint,ásványi anyagot, nyomelemet és nem utolsó sorban rostot tartalmaznak. Míg a fehérlisztből, meglehetősen kizsigerelt, üres kalóriákat tartalmazó termékeket kapunk, addig a teljes kiőrlésű lisztből készült termékektől nemcsak jóllakunk, hanem értékes tápagyagokkal is szolgálnak.
Tévhit az, hogy a teljes kiőrlésű lisztből készült termékek nem hízlalnak, hiszen ugyanúgy magas szénhidráttartalommal rendelkeznek. Előnyük abban áll, hogy a bennük található élelmezési rostok gyorsabb anyagcserét biztosítanak (elegendő víz társaságában) és a héjban található vitaminok, ásványi anyagok értékesebb táplálékká fokozzák. Ugyanakkor a rostoknak köszönhetően a cukrok lassabban szívódnak fel, ezáltal nem éri a szervezetünket olyan erős cukorsokkhatás, mint a fehérlisztből készült ételek esetében.
Legyen szó bármilyen kenyérféléről, napi 2-3 szelet elég kellene legyen, ugyanis a modern táplálékpiramis szerint, a mindennapi kenyerünk már nem képezi táplálkozásunk alapjait.
A búzaliszt nagy problémáját a benne található "ragasztóanyag" okozza, amelyet sikér vagy glutén néven ismerünk. Ez, egy nehezen emészthető , összetett fehérje (a búza esetében a gliadin), amely ha nem emésztődik meg megfelelőképpen, bejuthat a véráramba és igencsak megzavarhatja az immunrendszer működését. Az immunrendszer állandó „riasztott” állapotba kerülve, antitesteket kezd termelni, amelyek elkezdik leépíteni, “megölni” a vékonybél belső falán található bélbolyhókat. Mivel a bélbolyhók segítségével szívódnak fel a tápanyagok , ezek hiányában a vékonybél képtelen továbbítani a különféle vitaminokat, nyomelemeket. Innen adódik a gluténallergiára jellemző, különféle vitaminhiány, rossz közérzet, általános gyengeség, vérszegénység.
Ezt az előrehaladott állapotot már gluténallergiás állapotnak nevezzük és legfőbb ismertetőjelei a puffadás, hasmenés, fogyás, vérszegénység, izomgyengeség, gyenge idegállapot, fejfájások, különféle bőrkiütések, idegrendszeri gyengeség. Természetesen nem fog minden tünet egyszerre jelentkezni, egyéntől függően változhat.
Az elmúlt évtizedekben számos nemesítést hajtottak végre, amely következtében a búza génállománya módosult. Mivel a magasabb gluténtartalom (több ragasztóanyag-sikér) könnyebben kezelhetővé teszi a búzából készült tésztákat, masszákat, így szükségszerűvé vált a búza gluténtartalmának a növelése is. Nincsenek hivatalos adatok arra vonatkozóan, hogy hányszor végeztek ilyen céllal nemesítést, de szinte biztosra vehető, hogy a gluténtartalom módosítása-növelése és a gluténérzékenyek számának növekedése között van összefüggés.
Mennyire indokolt a gluténmentes lisztek használata?
Amikor glutént tartalmú lisztekről beszélünk , három csoportra kell osztanunk a fogyasztókat:
1. A gluténra allergiás személyek – akiknek szigorúan tilos a búzaliszt, vagy más gluténtartalmú liszt (rozs, vagy néha akár zab is) fogyasztása és csakis gluténmentes termékeket fogyaszthatnak (nagyon gyakran ezek a személyek a tejtermékekre is nagyon érzékenyek). A gluténallergiát vérvizsgálat vagy vékonybél biopszia segítségével állapítják meg és orvosi felügyelet is szükséges.
2. A gluténra érzékeny személyek – akik korlátozottan fogyaszthatják a gluténtartalmú termékeket, de tudják magukról hogy sokkal jobban érzik magukat, ha gluténmentes élelmiszereket használnak. (ilyenkor nem puffadnak, nincs hasmenés, jobb a közérzet, nyugodtabbak). Sajnos a folyamatos génmódosítások következtében , megnőtt a búza gluténtartalma, ez is okozhatja, hogy az utóbbi években igencsak megnőtt a gluténérzékenyek száma. A gluténallergiásak bizalommal használhatják a hajdinát, kölest, rizset, kukoricát, qinoát vagy amarántot, illetve az ezekből készült liszteket is. a hajdinaspagetti egy igazi különleges finomság.
3.A glutént jól emésztő személyek. Ezeknél a személyek nem tapasztalnak semmiféle kellemetlen emésztőrendszeri problémát a búzalisztből készült termékek fogyasztasá után. Az ők esetükben nem indokolt a gluténmentes étrend, viszont a teljes kiőrlésű búzaliszt vagy fekete kenyérliszt használata javasolt(esetleg rozsliszt, tönkölybúzaliszt, árpaliszt, általános zabliszt).
A gluténtartalmú lisztek korlátozott fogyasztása nem káros, amennyiben az egyén emésztőrendszere teljes mértékben képes megemészteni a búzafehérjét (gliadin). Hozzátenném, hogy az idő múlásával az egyének emésztőenzim mennyisége csökken, ezáltal az emésztés minősége is gyengül, ezért mindenkinek érdemes korlátozni a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztását.
Ha gluténtartalmú lisztekből készült élelmiszereket is szeretnénk fogyasztani (kenyerek, sütemények, pékárúk, laskafélék, kekszek), tápérték szempontjából is, a teljes kiőrlésű lisztből készült termékeket érdemes előnyben részesíteni.
Kívánok jó étvágyat és még jobb emésztést,
László Tünde Réka, táplálkozási tanácsadó